DELSA - Digital Empowerment for Digitally Upskilling Adults

Gyakori, internetes félretájékoztatás a COVID-19 kapcsán: tényfeltárás és az álhírek leleplezése


COU_14_HU  

 Title
Gyakori, internetes félretájékoztatás a COVID-19 kapcsán: tényfeltárás és az álhírek leleplezése

 Keywords
Álhírek terjedése a COVID alatt

 Author
LEARNI

 Languages
English

 Objectives/goals
A COVID-19-hez kapcsolódó álhírek rendkívül veszélyesek, mert ahogy egy beszámolóban is szerepel: “[…] még arról is, ami úgy tűnik, mintha hiteles forrásból, egészségügyi szakemberektől származó tanács lenne, kiderül, hogy téves, sőt, előfordul, hogy kifejezetten káros”.


 Contents


 Gyakori, internetes félretájékoztatás a COVID-19 kapcsán: tényfeltárás és az álhírek leleplezése

Az álhírek fenyegetést jelentenek az életre


  Az álhírek fenyegetést jelentenek az életre

A COVID-19 kitörésekor, a vírussal kapcsolatos álhírek ugyanolyan gyorsan terjedtek világszerte, mint maga a járvány.

 

A COVID-19-hez kapcsolódó álhírek rendkívül veszélyesek, mert ahogy egy beszámolóban is szerepel: “[…] még arról is, ami úgy tűnik, mintha hiteles forrásból, egészségügyi szakemberektől származó tanács lenne, kiderül, hogy téves, sőt, előfordul, hogy kifejezetten káros”.

Iránban például több, mint 700 ember halt meg alkoholmérgezésben, mert azt hitték, hogy a nagy mennyiségű metil alkohol a vérben meg tudja védeni a szervezetet a vírustól.

 

Egy másik, a félretájékoztatás közismerten súlyos esete, amit a tudományos közösségben is elítéltek, és közfelháborodást váltott ki,  az az amerikai elnök váratlan javaslata, hogy a COVID-19 fertőzés kezeléseként fertőtlenítő szert fecskendezzenek a betegekbe.

Ehhez hasonlóan, a Johns Hopkins Center for Health Security – egyike a legmegbízhatóbb adatforrásoknak, amik a COVID-19 elterjedésével foglalkoznak, egyben az egyik legjelentősebb tudományos központ a COVID-19 elleni harcban – is arra kényszerült, hogy nyilvános közleményt adjon ki, és figyelmeztessen a teljesen helytelen híradásokra és javaslatokra, amiket az ő nevük alatt tettek közzé, bár ezekhez az ott dolgozóknak semmi köze nem volt.

 

Olaszországban, ami a vírus kitörésének legelső epicentruma volt az EU-ban, a 2020 januárjától áprilisáig terjedő időszak összes, a közösségi médiában megjelent COVID-19-hez köthető posztjának átlag 5,5%-a részben vagy teljesen helytelen volt tudományos szempontból.

 

Még ha az emberek teljesen tisztában is vannak az álhír-jelenséggel, nincsenek teljesen felkészülve arra, hogy észrevegyék őket. Egy másik kutatás szerint, az olaszok elég szkeptikusak a legmegbízhatóbb Covid-19 hírforrásokkal szemben, 10-ből közel 8 ember szerint a Facebook a fő felelős a nem megfelelő információk terjesztéséért.

A Twitter is nagyban kivette a részét a mulasztások tekintetében.

 

A Bot Sentinel /”Bot* őrszem”/ szerint, ami a világ legnagyobb BOT tevékenységével foglalkozó adatállománya, csak március 26-án, 24 óra alatt, a BOT 1627 félrevezető, a vírushoz köthető bejegyzésért volt felelős.

 

Érdemes megnézni a következő beszélgetés-folyamot**:

A bejegyzés fordítása: „Queensland Egészségügyi Rendelő

Amennyiben nem járt a tengerentúlon vagy nem került kapcsolatba igazoltan koronavírus fertőzöttel, akkor nem fogják koronavírusra (COVID-19-re) tesztelni, mert nagy valószínűséggel más vírusról lehet szó, megfázásról vagy influenzáról.”

 

A fenti közleményt hivatalos, közegészségügyi szakemberek tették közzé. Röviddel utána a következő történt:

 

A bejegyzések fordítása:

Sharon: „ Akkor honnan fogjuk tudni, hogy szoros kontakban voltunk igazolt esettel, ha

nem tájékoztatnak minket arról, hogy kik azok, és hogy merre jártak???”

 

Sara: „Az anyukám koronavírus gyanús… azt mondták, nincs szükség tesztelésre, miközben krónikus alapbetegségben szenved. Vicc az egész! Most már a közösségben terjed! Nem repült, és nem is volt kontaktban [az anyukám] senkivel, aki olyan országból jött, ami gócpontnak számít”.

 

Sara és Sharon kommentjei meglehetősen nyugtalanítóak azon egyszerű oknál fogva, hogy olyan szakemberek legitimitását és megbízhatóságát ássák alá, akik annak szentelték az életüket, hogy megóvják az emberek egészségét és jóllétét.

 

Az még ijesztőbbé teszi ezt, hogy se Sara, se Sharon, se Sara anyukája nem létezik: amit most láttál-olvastál, az tökéletesen bemutat egy tipikus BOT zavaró tevékenységet, amit arra fejlesztettek ki, hogy a gyanútlan olvasót elbizonytalanítsák és összezavarják.

 

Hogyan bizonyosodhatunk meg arról, hogy Sara és Sharon csak digitális kitalációk?

 

Egy rövid tréninget követően, a BOTokat nagyon könnyű kiszúrni:

1.Nincsenek követőik
2.Nincs profil képük (vagy valakinek ellopták a profil képét)
3.Nemrég jelentek meg a felületen
4.Véletlenszerűen jön létre a működésük
5.Egy témakörre fókuszál a közösségi jelenlétük: konspiráció és rémhírkeltés
6.Nagyon kevés aktivitást mutatnak mások posztjának kommentelésén kívül
 

Egy bizonyos ponton a helyzet annyira súlyossá vált, hogy a Google, a Facebook, a LinkedIn, a Microsoft, a Reddit, a Twitter és a YouTube egy közös akció mellett kötelezték el magukat, hogy megállítsák a COVID-19-el kapcsolatos félrevezető hírek terjedését.

 

Ennek érdekében ezek a felületek a felhasználóik számára garantálják a legmegbízhatóbb és tudományosan elfogadott információkat, így vezető szerepük van a naprakész és valós idejű adatok nyújtásában.

A Facebook Newsroom posztjának fordítása:
„Közös Iparági Nyilatkozat @Facebook @google @LinkedIn @Microsoft @reddit @Twitter és @YouTube

Közösen dolgozunk a COVID-19-re való válaszreakción. Embermillióknak segítünk, hogy kapcsolatban maradhassanak, miközben közösen harcolunk a vírussal kapcsolatos csalások és a félrevezető információk ellen. Növeljük a hiteles tartalmak számát a felületeinken, és megosztunk naprakész híreket, összhangban a világban található állami egészségügyi hivatalokkal. Más cégek csatlakozását is várjuk, mivel azon dolgozunk, hogy közösségeinket egészségben és biztonságban tudjuk.”


Az UNESCO a “közösségi világjárvány” következményét nagyon komolyan vette:

“Az UNESCO is azon dolgozik, hogy segítsen az embereknek kritikusabbá válnia az online és más módon hozzáférhető, tényként kezelt hírekkel szemben, így kevésbé valószínű, hogy elhiszik ezeket, és valótlanságokat terjesztenek.

Az ügynökség a #ThinkBeforeSharing, #ThinkBeforeClicking, és a #ShareKnowledge kettőskeresztet használja, így képviseli a szólásszabadsághoz való jogot és az információhoz való hozzáférést, amik a legjobb orvosságok a félretájékoztatás veszélyei ellen.”

Ugyanezt tette az Egészségügyi Világszervezet (WHO) is.


Lehet, hogy észrevetted, hogy a Google mindig a WHO hivatalos weboldalához irányít bármilyen, a COVID-19-el kapcsolatos keresés során.


Ez csak nemrég kezdődött el, miután a Google és a WHO vezetői leültek átbeszélni a hatékony megoldásokat arra nézve, hogy megfékezzék a „közösségi világjárványt” és biztosítsák a webet használók számára a lehető legbiztonságosabb digitális környezetet.

A WHO weboldalának Mythbusters szekciója 28, COVID-19-el kapcsolatos félrevezető információt sorol fel.


Mindegyiküket tudományosan, a tények alapján megvizsgálták, és „megdöntötték”: hogyha bármilyen kétséged támadna afelől, amit az interneten látsz, kérünk, vedd fontolóra, hogy meglátogatod a weboldalt és megosztod a tartalmát az ismerőseiddel.

 

 Bibliography


 Training Fiche PPT:
COU_14_HU_delsa-io3covidupdate_hu.ppt

Follow Us:

Consortium Partners





This project has been funded with support from the European Commission. This web site and its contents reflects the views only of the authors, and the Commission cannot be held responsible for any use which may be made of the information contained therein.